2020. március 30., hétfő

szociális távolság

     Határozottan könnyebb lenne az életem, ha lenne egy infoguru oldalam is. Sajnos még nem találkoztam vele. Ennek a hiányosságnak azért előnye is van, holnap ki is fogom használni, mert fogytán a kávé itthon. Reggel szépen felkelek, elkezdem feltölteni a gyerekek háziját, s két percen belül már úgyis kétezer lesz a vérnyomásom, hamarabb, minthogy lefőne a kávé.
     A kiskorúak egyébként jól bírják szerintem a hómszkúlt. Luca nyomatja az angolt, igaz, hogy kockul ezerrel. Ati már majdnem megtanult japánul, de legalábbis jobban érdekli, mint a furulya gyakorlás. S olyan egyszerű kérdésekkel bombáz, mint például, mi az emberi élet értelme. Frappáns választ adtam és spontán, miszerint, hogy önmagunkká váljunk. Hála Istennek nem kérdezett bele. 44 vagyok, s e téren még mindig vannak nagy hiányosságaim. Bár őszintén szólva, a reggeli hóvihar és infóharc erősen ösztönzött, hogy önmagammá válva az összes ismerősömmel megoszthassam, hogy mit érzek irántuk. Végül inkább vadul elmosogattam, két poharat küldtem törésbe. Mégis mi a fene változna azzal, ha elmondanám? Így legalább két pohár a kukába került.
      Ma megint meglátogatott ex, szerintem unatkozik. Megkérdezte, hogy mit segíthet. S bár kapásból mondtam, hogy semmit, de mostanában szeret nem tágítani. Így aztán felajánlottam, hogy kölcsönadhatja a még közös tulajdonú hasító baltát amit átvitt anyucihoz, mert a kicsivel, ami már saját szerzemény, a nagy tekéket nem tudjuk felvágni.


Cuki volt, mondta, hogy persze, hozza. Sőt még azt is megkérdezte, hogy felvágja e, mert annyira nagyon segíteni akar. Persze, hogy felvághatja, ha van ideje. Kedves voltam, tényleg. 10 perc múlva jött is megint a fejszével, amit a kis kezembe adott, hogy nagyon szívesen, majd elment. Szerintem irányba álltunk. De távolságba biztos. Viszont ezt a marsos könyvet hamar ki kell végeznem, mert a csavarbehajtók (fúrók) is a szomszédban vannak a keverőszárakkal együtt, s azt is kell hamarosan kérnem, mert aktuális lesz lassan a meszelés, habverővel még sokáig tartana kikeverni azt a mennyiséget. Először azt gondoltam, hogy veszek magamnak egyet, de a hómszkúlos gyerekeim étkeztetése felülmúlta minden elképzelésem, anyagiak terén is.
      Nagykamasz is kezd akklimatizálódni, olykor gyakran reng a ház a hangerőtől, de legalább kiváló ízlése van. Van egy olyan sanda sejtésem, hogy nem a feszítő boldogságot üvölteti így a világba. Igaz, még nem tudja, hogy a múlt héten ellógott tesi órák jövő héten jó idő esetén a kertben lesznek megtartva. Ezen a héten a mélyizmokat fogja megdolgoztatni a fejszével. Szerintem értékelni fogja.
     Ma majdnem megöltem a hülyemacskát, mert belefeküdt a fáskosárba a kandalló elé. (Mondom, hogy k...a hideg van) Nagy mákja volt, hogy nem dobtam a tűzre, amilyen hirtelen vagyok mostanság. Minden ok, tényleg. Jó lesz ez.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése